Igazságügyi szakértés

IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG:

A jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő igazságügyi szakértő, illetve az igazságügyi szakértő munkáját segítő egyéb személyek által, a kirendelő hatóság, bíróság, ügyészség, rendőrség (a továbbiakban együtt: hatóság) kirendelése vagy megbízás alapján, jogszabály által meghatározott szervezeti keretek között, jellemzően szakértői díj ellenében végzett, a hatóság eljárásaiban különleges szakértelmet igénylő tény vagy egyéb körülmény megítélését vagy megállapítását elősegítő részcselekmények összessége, így különösen a szakvéleményhez szükséges vizsgálatok elvégzése, a szakvélemény előkészítése, elkészítése és előterjesztése, valamint a hatóság kérésére annak kiegészítése és az ezekkel összefüggő valamennyi részcselekmény. (Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény)

KIRENDELÉS:

Az igazságügyi szakértő eljárását megalapozó bírósági, ügyészségi, rendőrségi, közjegyzői vagy jogszabályban meghatározott más hatóság által meghozott döntés, amely minden esetben az igazságügyi szakértői tevékenység kifejtésére való felhívást tartalmazza.

Igazságügyi szakértő kirendelésére – nemperes eljárás keretében – a közjegyző is jogosult, méghozzá az előzetes bizonyítás lefolytatására irányuló eljárás egyik változataként, illetőleg önállóan, kifejezetten igazságügyi szakértő kirendelésére irányuló eljárásban.

A szakértő szakvéleményt MEGBÍZÁS alapján is adhat (a továbbiakban: magánszakértői vélemény). A magánszakértői vélemény elkészítésére különösen abból a célból kerülhet sor, hogy a megbízó az általa bizonyítandó tény fennállását magánszakértői vélemény benyújtásával bizonyítsa, a jelentős szakkérdéseket is magukban foglaló eljárásokban az eljárást megindító irat, más beadvány, vagy az eljárás alá vont személy védekezése megfelelően kidolgozott szakmai érveken alapuljon, vagy a magánszakértői vélemény a tényelőadások szakszerű megfogalmazását és a követelés összegének helyes kimunkálását biztosítsa.

A szakértőt a magánszakértői vélemény szakmai tartalmával összefüggésben megbízója nem utasíthatja. A szakértő a magánszakértői vélemény elkészítése során - különösen megbízója - érdekeitől függetlenül, pártatlanul köteles eljárni. A szakértő szakvéleményét a feltárt tények tárgyilagos értékelésével köteles kialakítani.

Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a hatóság kirendelése vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel, a pártatlanság és függetlenség követelményének megtartásával döntse el a szakkérdést, és segítse a tényállás megállapítását.

Az igazságügyi szakértő jogai és kötelezettségei:
a szakvélemény elkészítéséhez szükséges iratok, vizsgálati tárgyak rendelkezésre bocsátását kérheti.
A szakértőt a tevékenysége során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli.